Projektmunka II. (interaktivitást biztosító programok a földrajztanulásban folyt. köv.)

Gondolat, vagy elmetérképek (mindmapek):
bubbl.us/mindmap

Projektmunka: Földrajztanulás interaktív hálózatokban

Interaktivtásra épülő programok, amelyekben megvalósulhat a hálózati tanulás modellje:

Szófelhő készítés:
A programban akármikor megnyithatók és szerkeszthetők a szófelhők, nem bonyolult a program kezelése, regisztrálni kell, de ez e-mail címmel könnyedén megvalósítható, nincs anyagi vonzata a regisztrációnak. A vizuális típusú diákoknál különösen segíti a tanulást. A diákonak jó szorkozás lehet, mivel színes a program és sok képet, betűstílust lehet használni, ha esetleg fáradtak, vagy valamilyen okból alulmoitváltak (pl. két másik tárgyból írnak dolgozatot aznap), akkor könnyen fel lehet dobni vele az órát, mobiltelefonon és interaktív táblára is telepíthető megoldás. Kitűnően alkalmas csoportmunkákra, ahol 2-4 fős csoportokban kell adott témáhot szófelhőt készíteni. Nagyon jól kiemeli a kulcsfogalmakat a diákok számára, aminek segítségével könyebben körbejárhatók a témák, feldolgozhatók a részletek.
tagul.com/cloud/8 (10. évfolyam)
tagul.com/cloud/7 (7. évfolyam)

Online tesztszerkesztés:
Maga az oldal oktatási célokra született, létrehozhatók benne virtuális osztályközösségek, ahová felvehetjük a valós diákjainkat, és itt jelölhetünk ki nekik feladatokat. A tesztek akármikor szerkesztehtők, átírhatók, egyszerre akár az egész osztály dolgozhat rajtuk. A legérdekesebb és legpraktikusabb talán az, hogy maguk a diákok is készíthetnek egymásnak ilyen teszteket egy idő után, ami által megtanulhatnak jól és egyértelműen kérdezni. Esetleg egy témazáró előtt összeállíthatnak olyan kérdéssort, amik azokat az elemeket tartalmazzák, amiket nem értettek az adott témakörből, és ha ezt az osztály tagjai kitöltik, az sokat segíthet a felkészülésében az adott diáknak, de a többiek számára is lehet pozitív hozadéka. Egyes tananygok otthoni feldolgozásra is jó a módszer, ha feladunk egy pár kérdésből álló quizt házi feladatnak, ami segít elmélyíteni és gyakorlatban is alkalmazni az órán hallott elméletet.Tanórán például ideális csoportmunka lehet egy összefoglalás során, hogy 3-4 fős csoportokban állítsanak össze egy rövid kérdéssort, majd mindenki megoldja a másik csoportét és a végén közösen ellenőrzik a kérdéseket és megoldásokat.
lastone.neolms.com/teacher_quiz_assignment/show/2703865

Google dokumentum:
az első link egy példa az interaktív mivoltára a dokumentumnak, ha nem is földrajz órai óravázlat, de a témának kifejezetten földrajzi vonatkozásai is vannak. Az interaktivitását az adja, hogy a diákok oldalt folymatos kommentekkel veszik észre a hibákat, a javítást ők szerkesztik egyszerre többen, de egy időben. Nagyon praktikus hogy, minden tanuló külön beazonosítható, sőt még azt is látjuk, mikor írta kommentjét.
docs.google.com/document/d/14KPGyduUzMm0cUmfojmvr7Z4f8IW_YbIkKh53DnbF0w/edit

A második google dokumentum lehetne egy interaktív feladat példája. Szinte akármilyen feladat megvalósítható egy ilyen jellegű dokumetummal, a tanártól függetlenül is létrehozhatnak ilyet a diákok, amiben például a kulcsfogalmakat gyűjtik egy adott témakör kacsán, illetve a hozzá tartozó definiciókat. A dokumnetumot a tanár, de akármelyik diák is létrehozhatja, csak meg kell osztania a többiekkel (pl. gmailen, vagy facebookon keresztül) a jobb felső sarokabn található kék megosztás füllel, majd ezutám fontos még beállítani, hogy akivel megosztjuk az ne csak nézhesee, de szerkeszthesse is a dokumentumot, de ez sem túl bonyolult beállítani.
docs.google.com/document/d/1i5UMwOLku7ZAFhzWtu1u2kzNTgFSyMCquZqU9C_MyF8/edit

Reflexiók a digitális történetmeséléssel kapcsolatban

A feladatot jónak, és kellőképp nehéznek éreztem, azért mert ezelőtt még soha nem fordult elő, hogy videókat csináljak és azt felrakjam internetre. Magával  a Movie Maker letöltésével és a program megismerésével is eltelt az idő, de nem gondoltam, hogy egy mindössze 4 perces videót ennyi ideg kell majd készítsek, nagy tanulság volt, hogy mennyiszer elrontja az ember a felvételt, egyáltalán nem egyszerű szépen felmondani 4 percnyi szöveget, akármennyire is triviálisnak tűnhet elsőre. Az elkészült variációval se vagyok 100%-ig megelégedve, de egy első szárny próbálgatásnak megteszi.
A képek és szöveg összehangolásban is van kihívás, nagyon nehéz tökéletesen időzíteni a váltásokat, márpedig a jó váltások egy videó legnagyobb erényei közé tartozhatnak.
Az elkészített videóm pedagógiai vonatkozásairól:
A videó alapján tökéletesen össze lehet foglalni a világháború legfontosabb mozzanatait, ami például egy téma záróra való felkészülés során lehet elég praktikus. Nagyon fontosnak tartom, hogy amiről mondjuk egy hónapig tanultak részleteiben, azt lássák egészben, legyen egy fölülnézeti képük, és ez alapján érezzék, hogy mik azok az események, amik megfordítják az események menetét,  mik azok a történések, amelyek igazán fontosak és fajsúlyosak, és ezeket tudják megkülönböztetni a lényegtelenebb momentumoktól.Egy ilyen jellegű téma, amely során rengeteg információt és új ismeretet kell feldolgozni, különösen fontos, hogy ki tudják választani a főbb kulcs momentumokat, ami által könnyebb összerakni az ok-okozati viszonyokat, és könnyebb érthetők és feldolgozhatók a részletek az otthoni felkészülésük során.
Konkrét feladatot is el tudok képzelni a videóval kapcsolatban: például emeld ki a hadtörténeti fordulópontokat a szöveg és a témakörben tanultak alapján (Angliai csata, Barbarossa-terv, Normandiai partra szállás), és ezekhez rendelj évszámot is.
Másik kérdésem lehetne, hogy nevezzük meg azokat a meghatározó tényezőket, amik Hitler sikereit megalapozták hazájában (első világháború igazságtalan békefeltételei, nagy gazdasági világválság).

A videó alapvetően Németország szemszögéből mutatja be az eseményeket, ami a segít a diákonak megérteni, hogy milyen tényezők miatt fajulhattak el a dolgok ennyire, nem felmentvén a németeket, de megvilágítván, hogy nem egy vad, vérszomjas népség, ami elég gyakori tévképzet különösen 8.-dik évfolyamosok esetében, amikor ezt a témát tanulják. Kicsit a videó célja ezáltal az is, hogy ne alakulhasson ki bennük negatív diszkrimináció a német néppel kapcsolatban.
www.youtube.com/watch?v=AY-4oNXw4yU&feature=youtu.be

Szófelhő készítése és reflektálás a feldatttal kapcsolatban

 Az 1848-49-es forradalom és szabadság harc témaköréhez készítettem 6 szófelhőt, amelyek segítségével végig lehet követni a szabadságharc menetét a kirobbanástól egészen a bukásáig. Az egyes szófelhők különböző témákat dolgozva mutatják be az eseménytörténet, kijelölvén az események tárgyalásának fő aspektusait.
1. Szófelhő: A szabadságharc kitörése

Az órán az ábra segítségével építeném fel a nap eseményeit, a szófelhőben megadott kulcsszavak alapján kellene az eseményeket időrendi sorrendbe helyezni, amiben nyilván segítenék a diákoknak.
2. Szófelhő: A Batthány-kormány

Az órán a szabadságharc vívmányaként létrejövő kormányt és minisztereit tanítanám az ábra segítségével. A gyerekek feladata az lenne, hogy a nevekhez tárcákat párosítsanak (pl. Deák-igazságügy, Széchenyi-közlekedésügy stb.), illetve szándékosan kihagytam neveket, ezekhez szintén ki kellene találni tárcával együtt (pl. Mészáros Lázár-hadügy).
3. Szófelhő: A szemben álló felek 1. (magyar tábornokok)

Az ábra alapján bemutatnám a magyar hadsereg felső vezetését, és magának a magyar honvédségnek a felépítését. A gyerekek feladata az lenne, hogy egyrészt csatákat kössenek az ábrán látható tábornokokhoz, másrészt kronológiailag építsék fel, hogy ki kit követett a hadsereg élén.
4. Szófelhő: A szemben álló felek 2. (ellenfelek)

Az ábra alapján meg kellene állapítani az egyes személyek nemzetiségét (pl. Jellasics-horvát, Miklós-orosz stb.), illetve hogy milyen szerepet játszottak a szabdságharc leverésében és hogy kapcsolódnak-e egymáshoz (pl. Ferenc József és Miklós cár egyezsége az orosz belépésről).
5. Szófelhő: Csaták

Az ábrával a hadtörténeti eseményeket venném át, a diákok feladata az lenne, hogy az évszámokhoz helyszíneket társítsanak, illetve megvitassuk, hogy az adott csata győztes, vagy vesztes volt.
6. Szófelhő: A szabadságharc bukása

Az ábra segítségével a szabadságharc leverésével kapcsolatban tisztáznék egy-két fogalmat (pl. emigráció, megtorlás). A feladat az lenne, hogy az évszámokhoz eseményeket kössünk, illetve Haynau szerepét megvilágosítani. Az emigráltakra kellene még a diákoknak példákat hozni (pl. Kossuth).

A feladat kifejezetten tetszett, nem volt nagyon nehéz, és még szórakoztató is. Nagyon praktikusnak és használhatónak tartom közoktatásban, szerintem a mai gyerekeket (akik interneten és youtube-on nőnek fel) manapság csak ilyen technikákkal lehet megfogni, az életmódjukból kifolyólag igénylik a vizuális ingereket, magyarázhatunk mi akármilyen színesen, az már egy mai diáknak nem elég, muszáj ilyen eszközökkel megtoldani a mondanivalónk.

Reflexióim a digitális tananyag készítésével kapcsolatban

https://drive.google.com/file/d/0B0S9sglwXVvZeUxmSUZQeElaTW8/view?usp=sharing

A feladat nem volt egyszerű, de kifejezetten tetszett, szerintem nagyon hasznos a program, és aránylag könnyen kezelhető, a Lesson Activity Toolkit-en kívül kicsit olyan volt, mintha egy Powerpoint előadást állítanék össze. Tetszik, hogy ennyire hasonlít bizonyos már ismert programokra, így aránylag könnyű megtanulni használni, és így marad energia és lelkesedés a tananyag összerakására is. Ez különösen idősebb tanároknál lehet nagy előny, akik kicsit még idegennek éli meg napjaink számítógép orientált világát. Sok időbe telt összeállítani a tananyagot és a feladatokat, de nyilván, ha rutinos az ember, ez már könnyebben megy, szerintem ZH helyett is inkább ilyet készítek, mivel nem árt minél többet gyakorolni, úgyis ez a jövő (lassan a jelen is, még vidéken is). Nekem már majd tanárként szinte biztos, hogy sokat kell használjak interaktív táblát, szóval kifejezetten örülök a gyakorlási lehetőségnek, ráadásul direkt úgy csinálom meg a tananyagot, hogy később, tanári pályám során majd felhasználhassam.

Online időszalag készítés reflexiói

A feladatot elég egyszerűnek találtam, de hasznos lehet tanítás során, bár elég korlátozottan. A timetoast programot választottam, de több szempontból sem találtam elég jónak, praktikusnak használhatóság szempontjából.
Az első észrevételem az, hogy szerintem ez a program igazából csak történelem tanítás során lehet kifejezetten használható, más tantárgyak esetén elég kreatívnak kell lennünk, hogy ezt érdemben tudjuk használni, a folymatok egymásutániságának évszámmal ellátva elég kevés tantárgyban van olyan lényeges szerepe, hogy a program használata indokolt legyen.
Másrészt a történelem szempontjából is vannak hibák a programban, én például a római birodalommal kapcsolatban akartam először létrehozni egy időszalagot, de ez kivitelezhetetlen, mivel krisztus előtti évszámokat nem lehet megadni a rendszernek, amit elég komoly hiányosságnak tartok.
Hogy készítsen így az ember egy időszalagot mondjuk a görögökről, egyiptomiakról, vagy a sumérokról??? Ezek nem elhanygolható kiegészítő témák, mind érettségi témakör, ráadásul az 5.-dik és a 9.-dik évfolyam tananyga csak időszámítás előtti témákból tevődik össze.
A másik roppant idegesítő dolognak azt tartottam, hogy egyes események megadásánál csak egynapos dátmot enged, ami azért nem jó, mert mi van, ha egy csata több napig tartott, vagy mondjuk egy folyamatot akarok szerepeltetni. Konkrét példa az esetemben, hogy a tavszi hadjárat április 2.-tól május 21.-ig tartott, amit így kellett volna beírjak, de ez nem lehetséges, mivel csak egy időpontot adhatok meg. Beírhatóm ugyan leírás részbe, de az nem ugyanaz, különösen, hogy, ha linket adok meg, az ott jelenik meg, és így egybefolyik a két szöveg.
Nem értem, hogy a link résznek miért nem lehetett egy külön mezőt megadni, mint a leírásnak.
Ez volt az első feladat, ami nem tetszett annyira, illetve maga a program is többször felbosszantott.
http://www.timetoast.com/timelines/a-romai-birodalom-allamszerkezeti-valtozasai-allamformak-es-atmeneteik

Online tesztszerkesztés

A feladatomat általános iskola 7. évfolyamosaknak szántam, mivel ebben az évben tanulják a kontinensek földrajzát. Mivel az egész éves tananyag és minden kontinens szerepel az általam összeállított tesztben, ezért leginkább egy év végi ismétléshez, vagy év végi dolgozat előtt összefoglalásnál tudnám elképzelni ezt a feladatsort.
A kérdéseket próbáltam úgy összeállítani, hogy legyenek benne érdekességek, amik nem feltétlen tartoznak a konkrét tényanyaghoz, de például egy év végi dolgozat előtt motiválhatják a diákokat a témák iránt.
Sok kérdéshez képzeltem el plusz kérdéseket, amit együtt beszélnénk meg, miközben ellenőrizzük a helyes válaszokat.
Próbáltam minden szempontból kérdéseket feltenni a földrészekkel kapcsolatban (vízrajz, állatvilág, éghajlat, gazdálkodás, ország ismeret).
A legjobban a párosítós kérdés típusok tetszettek, de nagyon tetszett, hogy ennyi fajta kérdezési lehetőséget biztosít a rendszer.
Az első kérdés bemelegítő jellegű, valószínűleg erre a nagy többség tudja a helyes választ.
Az 5.-dik kérdés a folyókkal kapcsolatban nem feltétlen törzs anyag, például, hogy melyik a legmélyebb folyó, de a gyerekek szeretik a leges kérdéseket. A Sárga folyóval kapcsolatban pluszba megkérdezném, hogy mi az a hordalék, amit szállít (lösz), és hogy innen jön a folyó neve is, ez is egy kis érdekes adalék lehet.
A 6.-dik kérdés szintén legekkel kapcsolatos, és nem igazán közismert egy 13 éves gyereknek, hogy Ázsiát szokás a legek kontinensének nevezni, de a felhozott példák mind egyértelműek, ezeket ők is megtanulták az év során, és így már nem olyan nehéz kikövetkeztetniük a megoldást, ha jobban utána gondolnak az egyes kontinensek paramétereinek, illetve én megemlíteném nekik évközben ezt az információt Ázsiával kapcsolatban, mint érdekességet, holott nem a tananyag része.
A 7.-es kérdésnél plusz pontokat adnék minden egyes ország nevéért, amelyeknek a zászlaját feltüntettem.
A 8.-as kérdésnél szintén plusz pontot adnék a kivétel megnevezéséért, amit együtt átbeszélnénk (a kivétel a szavanna, azért, mert abból van fás is).
A 9.-es kérdésnél szintén megbeszélném velük az ellenőrzésnél, hogy a többi éghajlat melyik kontinensre jellemző, ezekért is lehetne plusz pontokat kapni.
A 10.-es kérdésnél ugyancsak meg kellene beszélni az állatok kapcsán, hogy mik a neveik, és melyik vadállat, és melyik háziállat (koala, rozmár: vadállat, teve, jak, láma: háziállat (is)).
Próbáltam a kontinensekkel kapcsolatban feltenni külön csak egyes földrészekre vonatkozó kérdéseket feltenni ( Afrika, Ázsia, Amerika). Európáról viszonylag azért esik kevés szó, mert azt nem csak 7.osztályba tanulják a tanulók. A kevésbé jelentős földrészeket is csak említettem pár kérdés kapcsán, ezekre egyébként is elég kevés óra szám jut (Ausztrália, Antarktisz).
A feladatot nagyon praktikusnak érzem, mert a gyerekek egy ilyen tesztből jól le tudják mérni, hogy hol tartanak az anyagba, mennyit kell még otthon tanuljanak, mi az, ami jól megy, és mi az, ami kevésbé.